Mint minden évben, az idén is sok- sok fiatal vágott neki az alapozó képzési időszak végrehajtásának és kezdte meg a rendőrré válás nemes útját. Szám szerint hét szakasznyi tanuló igyekezett már a tanulmányaik megkezdése elején a legjobb formáját megmutatni és elhivatottságukat bizonyítani.
Az eddigi évekhez hasonlóan idén is az alapozó képzés egy alaki szemlével, valamint az azt követő menetgyakorlattal zárult.
Szerencsére a szeptember meleg időt hozott magával, így egy kifejezetten napsütéses és nyárias nap kerekedett ki a menetgyakorlat napjára.
A reggel a tanulók számára a körletek szemléjével kezdődött, melynek során a tanulói szállások és a tantermek ellenőrzése került végrehajtásra.
Az ellenőrzést követően mindenkinek lehetősége volt a tanulói étkezdében a reggelije megfelelő elfogyasztására, majd jöhetett az első igazi megpróbáltatás.
Először a szakaszok az alakulótéren sorakoztak fel a meghatározott átmeneti időszakban elvárt ruházati viseletben. A napot Lövei László r. ezredes, Oktatási igazgató- helyettes Úr nyitotta meg.
Az első igazi megmérettetés ezután következett, amikor minden szakasznak számot kellett adni az alaki foglalkozások során elsajátított tudásáról és az elméleti felkészültségéről.
Természetesen minden szakasz a legjobb tudása szerint igyekezett a feladatot végrehajtani, és azt az elvárt szintnek megfelelően abszolválni.
Az alaki szemle végeztével az alakulótéren Lövei László r. ezredes Úr, mint a szemlebizottság vezetője megtartotta értékelő beszédét. Az értékelés alapján minden szakasz a tőle elvárható módon sikeresen teljesítette a feladatot.
A szakaszok ezután kaptak egy kis időt a felkészüléshez, hogy mindenki a megfelelő módon kezdhesse meg a menetgyakorlatot. A húsz kilométeres menetgyakorlatot Stirminszki József r. alezredes Úr, a Szakmai Ismereti Szakcsoport osztályvezetője irányította, az ő vezetésével indult el az él a gyakorlat végrehajtására.
Az órákig tartó séta mindenki számára megerőltető volt, kinek jobban, kinek kevésbé jelentett nehézséget. Kijelenthető, hogy minden osztály bajtársiasan segített egymásnak, ha arra szükség volt. Senkit nem hagytak hátra.
A visszaérkezéskor mindenki fáradt, de boldog volt, mert az elvárásoknak megfelelően teljesítette az előtte álló feladatot. Mindenkit a kitartás és a kitűzött cél vezérelt, mely sikerrel volt koronázható. Ez a nap biztosan nagy emlék marad majd a jelenlévők számára.
Írta: Varga Bence 102. osztály tanulója
